Kaelia szemszöge

A kristálycsillárok elmosódtak felettem, ahogy a bálterem kijárata felé tartottam, elmém még mindig szédelgett a Caiusszal való erkélyi találkozástól. Érintésének szelleme még mindig ott időzött a derekamon, ahol a kezei megragadtak, és az ajkam még mindig bizsergett a majdnem-csókunktól. Arra kényszerítettem magam, hogy egyenletesen lélegezzek, elhessegetve a veszélyes gondolatok