Kaelia szemszöge

Hol magamnál voltam, hol elvesztettem az eszméletemet, csak halványan voltam tudatában egy mély férfihangnak valahol a távolban. Az elmém próbált visszacsúszni az alvás sötét szakadékába, de valamiféle ősi éberség ébredésre kényszerített. Nem szabadna, hogy férfihang legyen az otthonomban – csak Kiannak és nekem kellene itt aludnunk. Az ujjaim ösztönösen tapogatóztak az ágyon mell