Első személyű nézőpont.

Mielőtt rendesen tiltakozhatnék a bejárati ajtóm tönkretételére irányuló bűnözői terve ellen, Knox felhagy a zárral. Sarkon fordul, egyetlen lépéssel áthidalja a köztünk lévő távolságot, és egy szoros, hihetetlenül meleg ölelésbe húz, hogy megállítsa az erős didergésemet. A mellkasából sugárzó hirtelen forróság átszivárog a jéghideg bőrömön, és kioldja a megfeszült izmaimat