Sylvia még mindig itt volt, így a szememmel jeleztem neki, hogy hagyjon magamra, és mivel épp a nyugodt korszakát élte – vagy inkább olyan volt ez, mint vihar előtti csend –, rám mosolygott, majd miután óvatosan becsukta az ajtót, kiment.

– Mi lenne az? – kérdeztem, miután Sylvia teljesen eltűnt. – Mit tettél, nagybátyám?

– Ez egy hosszú történet.

– Biztos vagyok benne, hogy azért hívtál, hogy a s