Odajöttem a fésülködőasztalhoz, kivettem a fülbevalóimat, és miután betettem őket a fiókba, visszasétáltam hozzá. Még mindig ott állt, teljesen normálisan nézett ki, mintha semmi gond nem lett volna azzal, amit az imént mondott.

„Igen, csak készülődj nyugodtan; úgyis elmegyünk arra a vacsorára” – mondta, miközben levettem a gyűrűmet és a nyakláncomat. „És ne aggódj, ő egy nagyon kedves teremtés; a