Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

V A L E R I A

Ó, Istenem, és én azt hittem, hogy úgy hagyom el ezt a helyet, hogy semmi furcsaság nem történik. De hát számítottam rá.

Benyúltam a táskámba a szájfényemért, mert még ha el is fogok menekülni erről a helyről, azt elegánsan kell tennem.

„Igen, te csúfság, örülök, hogy tudod, hogy én vagyok a felesége. Na, hova nem akarod megint, hogy menjek a férjemmel?” Már közel volt hozzám, de sze