Chloe két teljes órán át sírt, mintha élete összes könnycseppjét ki akarta volna hullatni. Végül abbahagyta, de még mindig szipogott.

Celeste mosolyogva ugratta: "A Chloe, akire én emlékszem, mindig olyan erős volt. Sosem gondoltam volna, hogy ekkora sírós kislány lehetsz."

Chloe-nak nem volt kedve viccelődni. Komor arccal megkérdezte: "Dr. Sullivan tudja, hogy elveszítetted a látásodat?"

Celeste