Arthur a falnak támaszkodva, lassan lépdelt be a sürgősségi osztályra.

A műtőasztalon fekvő apró alak olyan mozdulatlan volt, hogy szinte élettelennek tűnt. Ha a hosszú pillák által takart szemei nem mozogtak volna egészen aprókat, Arthur azt hitte volna, hogy már eltávozott.

A vért letörölték az arcáról, feltárva sápadt, mégis gyönyörű vonásait.

Olyan volt, mint egy szikla szélén nyíló vadvirág,