Kaelen szemszöge

Végre elmondtam Elarának a múltamat. Egy keserű emléket, amit olyan fájdalmasan el akartam felejteni... De ők az életem részei voltak...

Még mindig tisztán emlékeztem arra, ahogy a szüleimet a szemem láttára ölik meg... A tekintetem az útra szegeztem, óvatosan akartam hazavinni... Annyira hiányzott már...

Azt mondta, hogy ha nem akarom elmondani, nem kell, de én megráztam a fejem.