Sylvia arckifejezése elsötétült, ahogy előrelépett, és élesen arcul ütötte Jaxont.

Csattanás!

– Most már nyugodtabb vagy?

Látva Sylvia dühét – és érezve az égő fájdalmat az arcán –, Jaxon végre magához tért a kábultságból.

– Én...

De Sylvia nem adott neki esélyt a megszólalásra.

– Jaxon, ide figyelj.

– Először is, az egyetlen ok, amiért valaha is segítettem neked, az volt, hogy kihasználtalak. Ha