Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

A KÍMÉLETLEN ESŐ, a szél és az égen végigdübörgő mennydörgés hirtelen felébresztette Camit. Megdörzsölte a szemét, és a vállára dőlő férfira nézett, észre sem véve, hogy közben ő maga is elaludt. Fogalma sem volt, hány óra telt el, és nem úgy tűnt, mintha az eső egyhamar elállna. Kezdett reszketni a hidegtől, Tessa pedig talán még mindig ébren volt az aggodalomtól, amiért ő még nem ért haza.

– Mit