Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
AZ IDŐ VERŐFÉNYES VOLT, és a levegőben hűvösség érződött. Ez is csak egy újabb gyönyörű nap lehetett volna, ha éppenséggel nem az elnök hirtelen elvesztését gyászolták volna. Sylvia sírása betöltötte a levegőt, ahogy átölelte férje koporsóját, még egy utolsó pillanatot kérve, mielőtt a mauzóleumba helyezték volna. Helenát, aki szintén sírt, Cami vigasztalta; megnyugtatóan magához ölelte, miközben