– Mit?

A padlóra néztem, szégyelltem a viselkedésemet. Szégyelltem, amiket mondtam és tettem. De leginkább azt szégyelltem, hogy nem mertem az lenni, akit ő akart. Feltűnt a cipője a látóteremben, majd megemelte az államat, és arra kényszerített, hogy a szemébe nézzek.

– Mit, édesem? – ismételte West.

– Nem akarok kurva lenni, vagy ribanc. Nem akarok rossz kislány lenni – suttogtam vékony