"Csukd be az ajtót, Cassidy" – ismételte meg határozottan, amikor meg sem mozdultam.

A hangszíne végre felolvasztott a kábulatból, és siettem megtenni, amit mondott. Aztán leültem az asztala előtti székre, türelmetlenül várva, hogy beszélni kezdjen. A tekintetem folyamatosan az arca és az ökölbe szorított kezem között ugrált, próbáltam nem bámulni egyiket sem. Nem akartam, hogy tudja, mennyire