Gavin felállt, és odasétált hozzám, hogy megcsókoljon, de én kibújtam a karjai közül, mert tudtam, hogy amint az ajka hozzám ér, egyetlen értelmes gondolatot sem fogok tudni a fejemben tartani. A hitetlenkedés az arcán már-már komikus volt, és valószínűleg nevettem is volna, ha nem szakad meg a szívem amiatt, amit tenni készültem.

„Azt hiszem, beszélnünk kell” – jelentettem ki, miközben azt kí