Nyitva tartom neki az ajtót, amikor leérünk a földszintre. – Odakint fog várni.

Rám pillant. – Te nem indulsz el?

– Még egy emelettel lejjebb kell mennem. Ott parkol az autóm.

– Ó. Rendben. – Habozik. – Akkor holnap találkozunk?

– Valami olyasmi. – Sietek, de azért nem vagyok egy faszkalap. Legalábbis nem annyira, hogy szó szerint kidobjam az épületből, akármennyire is szükségem van rá, hogy végre