– Örülök. És a rémálmok is abbamaradtak?

Jace rám pillant. – Igen. Nincsenek többé.

Ezt már tudom. Rászoktam, hogy az éjszaka legfurcsább időszakaiban megállok Jace ajtaja előtt, csak hogy megbizonyosodjak róla. Egyszer Nora rajtakapott, és úgy tettem, mintha hívást kaptam volna, amit kint a folyosón kellett fogadnom.

Egy életre eleget aggódott már ezekért a gyerekekért. Ideje átvennem ezt a felel