– A fészerben voltam… csak elrendeztem néhány dolgot. Mész valahová?

– Legalább pár napra – igen.

– Viktor tudja?

Összeszorítom a fogam. – Nem, és nem is kell tudnia. Nem mintha bárhogy is érdekelné.

Vitalij szemöldöke összeráncolódik. – Nor, nem tudom, mi történt köztetek, miután elmentem, de…

– Közölte velem és a gyerekekkel, hogy nem vagyunk fontosak neki. Többek között. És elvileg igaza is van