Vanya szemszöge.

Mezítlábas lábaim kaotikus ritmusban csapódnak a nyirkos földhöz, ahogy átsprintelek a tisztáson. A hatalmas fahíd közvetlenül előttem magasodik, hosszú árnyékokat vetve az egyenetlen talajra. Ez az építmény a szabadság esélyét jelenti, egyenes utat el a kőkastélytól. Még jobban hajtom a fájó lábaimat, zihálva kapkodok a levegő után, és ignorálom az égő érzést a tüdőmben. Majdnem