Vanya szemszöge

Lépéseket hallok a hátam mögül, de még mielőtt kiléphetnék az ajtón, hirtelen erővel visszarántanak, az ajtó pedig becsapódik előttem. A zárt ajtót bámulva magamban káromkodom.

– Ennek a beszélgetésnek még nincs vége! – mondja, én pedig megpördülök, hogy szembenézzek vele. Mégis ki ő, hogy ezt eldöntse?

– Mit képzelsz, ki vagy te, hogy te döntöd el, mikor van vége, és mikor nincs?!