VESPER

Amint Lorcan távozott, becsuktam magam mögött az ajtót. A hang túlságosan is hangosan visszhangzott a szobám csendjében.

Egy pillanatig csak álltam ott.

Próbáltam összeszedni magam. Aztán minden összeomlott.

Éles, remegő lélegzet szakadt fel belőlem. A számhoz szorítottam a kezem, de nem segített. A könnyek így is jöttek; forrón, könyörtelenül, megalázóan.

– Mit csinálsz? – suttogtam magamn