LORCAN

Az állkapcsom megfeszült.

Mielőtt válaszolhattam volna, a terem ajtajai kitárultak.

Egy őr rontott be, kissé kifulladva.

– Fenség…

Azonnal kihúztam magam.

– Mi az?

– A királyné kéreti. Azonnal.

Élesen kifújtam a levegőt az orromon keresztül.

Persze, hogy kéreti.

Az időzítés nem is lehetett volna alkalmatlanabb.

Egy utolsó pillantást vetettem a fogolyra.

– Ne tévesszétek szem elől – mondtam