Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

VESPER

Összeölelkeztünk.

Úgy öleltük meg egymást, mintha nem hetek, hanem évek óta nem láttuk volna a másikat. Éreztem a könnyeit az arcomon, éreztem, ahogy a karjai szorosabban fonódnak körém, és úgy éreztem a jelenlétének melegségét, mint valami gyógyírt a megsebzett lelkemnek.

"Hiányoztál," suttogta.

"Te is hiányoztál."

\---

Penelope elhúzódott, és átható tekintettel fürkészte az arcomat, szeme