Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
VESPER
Összeölelkeztünk.
Úgy öleltük meg egymást, mintha nem hetek, hanem évek óta nem láttuk volna a másikat. Éreztem a könnyeit az arcomon, éreztem, ahogy a karjai szorosabban fonódnak körém, és úgy éreztem a jelenlétének melegségét, mint valami gyógyírt a megsebzett lelkemnek.
"Hiányoztál," suttogta.
"Te is hiányoztál."
\---
Penelope elhúzódott, és átható tekintettel fürkészte az arcomat, szeme