VESPER

Soren pillanatokon belül visszatért.

Az arca a hideg düh maszkja volt, szemei vadak és vakok. Megragadta a karomat, mielőtt megszólalhattam volna, ujjai vaspántként fúródtak a húsomba.

"Velejössz."

"Soren..."

"Egy szót se."

Vonszolt magával a folyosókon, el a szolgálók mellett, akik elfordították a tekintetüket, el az őrök mellett, akik úgy tettek, mintha nem látnának semmit. Botladozva me