VESPER

Az általam rakott tűz alacsonyan lángolt. Rhygar már hosszú ideje odavolt; a nappal helyét átvette az éjszaka.

A homokon ültem Lorcan mellett, a feje az ölemben pihent, légzése sekély volt, de egyenletes. Az oldalán lévő seb abbahagyta a vérzést, hála a mágiának, amit belé árasztottam, de még mindig gyenge volt. Messze volt még a teljes gyógyulástól.

Az óceán sötéten és végtelenül terült