Eltelhetett egy óra is. Talán egy kicsit több.

A tűz parázsra égett, a ropogást most már inkább halk sistergés váltja fel, ahogy a fa megrogyik. Megszoktam a lehunyt szemhéjamon játszadozó, meleg fény villódzását, az öreg papír és a bőr illatát, a saját lélegzetvételem egyenletes ritmusát.

Majdnem... békés.

Ami ritka dolog nálam.

A mozdulatlanságtól félig elzsibbadtam, a testem elnehezült, a feszü