Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Veszek egy hosszú, nyugtató lélegzetet, a kezemmel olyan erősen szorítom a kandalló szélét, hogy elfehérednek az ujjperceim.
Koncentrálnom kell.
A tűzre. A viharra. Bármire, csak nem a pulcsimba burkolózó lányra, aki alig néhány lépésre ül mögöttem, a lábát maga alá húzva a takaró alatt, a csupasz combja pedig kivillan a ruha alól.
Valószínűleg most kezd felmelegedni, a puha bőre átforrósodik a va