Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Egy korgással kezdődött.

Nem mennydörgés volt. Nem is egy újabb közelgő dráma.

Csak… a gyomrom.

– Azt hiszem, éhen halok – mondtam halkan az anyósülésről, Jaxon pulcsija alá kuporodva, ami olyan volt, mint egy súlyozott takaró. A lábamat magam alá húztam, a hajam kócos volt, a testem még mindig félig aludt. Az út első felét végigaludtam, és emiatt rosszul is éreztem magam, de amikor felébredtem, D