Én vezetek, de a kezem olyan erősen szorítja a kormányt, hogy az ujjperceim csontfehérek.

Evie az anyósülésen ül, a lábait maga alá húzta, a haja még mindig egy kicsit kócos az imént történtektől, az alakja pedig épp annyira remeg, hogy a szívemet is belesajdítja. Folyton rápillantok. A szája széle megrándul, mintha próbálná visszatartani a sírást.

Én meg...

*Forrok a dühből*.

A lelátó alatt még t