A bázis kívülről nem mutat sokat – néhány zömök épület a drótkerítés mögött, meg ablakok, amik sosem mutatnak semmi valóságosat. De Evie abban a másodpercben megfeszül, amint közelebb érünk, a testtartása kiegyenesedik, kezei összekulcsolódnak az ölében.

Ez különbözik attól a világtól, amit ő ismer. Nincs semmi melegség ezekben a kapukban. Nincs lágyság a betonban vagy az acélban.

Csak szabályok.