Slammer lakásában olyan csend van, hogy szinte viszket tőle a bőröm.

Semmi más hang, csak a hűtő halk zümmögése és az óra ketyegése. Még a saját légzésemet is túl hangosnak érzem.

Egy halk kattanással bezárja mögöttünk az ajtót, én pedig csak állok ott, mintha elfelejtettem volna, hogyan létezzek a saját testemben.

Átkarolom magam. Szorosan. Mintha bent tudnék tartani mindent.

A pánikot. Az émelyg