Ádámcsutkája fel-le járt, ahogy nagyot nyelt, szemeiben a fájdalom, a vívódás és a tehetetlenség keveréke kavargott.

Az érzelmek forgataga után tekintete végül lecsillapodott, a vihar elült a szemében, és csak a nyugalom maradt.

Kinyújtotta a kezét, gyengéden megfogta Gemma karját, és egy kicsit közelebb húzta magához. Hangja meglágyult, amikor ezt mondta: "Sarah-t ma engedik ki a kórházból. Hadd