Harmadik személyű nézőpont:

Az Alfa Király csendben állt az árnyékban, egy közeli oszlopsor alatt.

Senki sem tudta volna megmondani, mióta figyelt. Szemei Altheán pihentek, mélyek és hidegek voltak, mint egy medence egy téli éjszakán, tele kusza érzelmekkel. Olyan érzés volt, mintha valami épp áttörni készülne, mint a repedező jég, mint egy magányos farkas vonyítása messze egy kanyonban.

Aztán egy