Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Althea szemszöge:

"Leo..."

Megdörzsöltem a bozontos fejét. Meleg volt a tenyerem alatt, de a mellkasom összeszorult és elnehezedett, mintha valami megakadt volna benne.

El kellett hitetnem vele.

Nem Evander kedvéért, hanem azért, hogy ez a kölyök tudja: nem hagytak el, és nem maradtam egyedül a vadonban bolyongva – hogy megtaláltam a helyem, ahová tartozom.

Lassan kezdtem bele: "Royce herceg ugyan