Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Althea szemszöge:
"Leo..."
Megdörzsöltem a bozontos fejét. Meleg volt a tenyerem alatt, de a mellkasom összeszorult és elnehezedett, mintha valami megakadt volna benne.
El kellett hitetnem vele.
Nem Evander kedvéért, hanem azért, hogy ez a kölyök tudja: nem hagytak el, és nem maradtam egyedül a vadonban bolyongva – hogy megtaláltam a helyem, ahová tartozom.
Lassan kezdtem bele: "Royce herceg ugyan