Valerie szemszöge

A szállásra vezető út szürke, nehéz fellegekkel terhes égbolt alatt nyúlt el – olyan felhők alatt, amelyek úgy festettek, mintha mindjárt megnyílnának, de sosem tették. Kancám patái egyenletes ritmust vertek. Őszintén szólva, felüdülés volt látni, ahogy Kaelen meghökken a szavakon, amiket ellene fordítottam.

Biztonságos helyre dugtam a borítékot, amelyet Gael adott nekem Kaelen p