Darius szemszöge

A terem túl csendes volt. Nem volt itt Valerie, hogy nevessen, kiakadjon, vagy akár csak megharagudjon rám, valahányszor megpróbáltam rábírni, hogy pihenjen. Különösen annak tudatában, hogy mindig milyen fáradt volt, mégis mindig hajtotta magát, küzdve önmagáért és másokért is.

Azt akartam, hogy pihenjen egy kicsit, és tartson egy kis szünetet, de ő nem akart. Semmit sem tehettem