Valerie szemszöge

Tegnap nem sikerült rávennem Dariust, hogy elhagyja a szobáját – arra kényszerített, hogy aludjak még, és pihenjek egy keveset. Reggel, amikor láttam, hogy még mindig mélyen alszik, percekig csak néztem őt, mielőtt óvatosan levettem volna a kezét a derekamról.

A folyamat annyira idegőrlő volt, hogy leizzadtam, miközben próbáltam a kezét simán és gyengéden elmozdítani, nehogy felé