Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
A tábornok arcán lévő abszolút rémület valószínűleg a sajátomat tükrözi, mert mást sem tudok tenni, mint felnézni Cassianra, ahogy hatalmas kezével a karomat szorítja. Kinyitom a számat, hogy tagadjak, de egyetlen szó sem hagyja el az ajkamat. Amikor elégedett, elkezd elvezetni tőlük. A szorítása olyannyira megerősödik, hogy az ujjai fájdalmasan belém mélyednek.
– Állj meg – morgom, a lábamat a p