Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

50. fejezet: Nem félek tőled

Iris

Szemeim kipattantak, ahogy a stáblista elkezdett gördülni a filmünk végén. Dante biztosan legalább annyira fáradt volt, mint én, mert még mindig mélyen aludt mellettem a hatalmas kanapén. Felültem, és elindítottam a trilógia következő részét, amit eldöntöttünk, hogy megnézünk. De a térhatású hangzás bummként hatott körülöttem, amitől egy kicsit kinyitotta a szemét