Sienna szemszöge

Az autóút feszült volt. Mozdulatlanul ültem, karba tett kézzel, és lopott pillantásokat vetettem Alessióra, aki csendben vezetett.

Egyikünk sem szólt a másikhoz egyetlen szót sem, amióta betuszkolt az autójába, mint egy zsákot.

A szívem még mindig hevesen vert a mellkasomban, a korábbi cselekedeteinek lüktetése a bőrömön és az elmémben is megmaradt. Gyűlöltem őt azért, amiért így