_Sienna szemszöge_

– Tudom, hogy ott vagy, Sienna! – kiáltotta gúnyosan Claudia, én pedig visszahúzódtam oda, ahol eddig lapultam. Talán, ha jobban a falnak préselem magam, nem vesz észre.

Legalábbis ezt gondoltam, de amikor a nevem újra felcsendült, bizonyosságom a láthatatlanságomban szertefoszlott.

– Ne légy ostoba, és egyszerűen csak gyere elő, Sienna! – Ismételgette a nevemet.

Hogy vett észre