_Sienna szemszöge_

Alessio életben volt.

Nem tudtam elhinni, de nem volt más választásom, amikor Alessio sötét szemekkel egyenesen rám meredt.

A látványa – sápadt arca, véráztatta inge és a düh a szemében – a földbe gyökereztette a lábam. Dühösnek tűnt... dühösnek.

A mellkasom elszorult, ahogy a tekintete az enyémbe fúródott, és tudat alatt hátráltam egy lépést.

Fogalmam sem volt, mit fogok mondan