_Sienna szemszöge_

A szobában elszabadult a pokol.

Alessio egyenesen Lucienre rontott.

Alig volt időm reagálni, mielőtt az ökle Lucien állán csattant volna, amitől a férfi megtántorodott. Az ütés hangja visszhangzott a levegőben, de Lucien szinte meg sem rezzent. Kiegyenesedett, megmozgatta az állkapcsát, mintha meg sem érezte volna, majd elvigyorodott.

„Még mindig olyan kiszámítható vagy, testvér