Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
_Sienna szemszöge_
Abban a pillanatban, hogy az ajtó becsapódott, tudtam, hogy túl messzire mentem.
De Istenem, hát nem pont ezt akartam?
Felnézve rá, ebben már nem voltam olyan biztos.
Alessio tekintete már azelőtt a falhoz szegezett, hogy egyáltalán hozzám ért volna; sötét volt és vad, mint egy alig kordában tartott vihar.
Mellkasa hevesen süllyedt és emelkedett, amit csak az önuralom legvékonya