Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

_Sienna szemszöge_

Abban a pillanatban, hogy az ajtó becsapódott, tudtam, hogy túl messzire mentem.

De Istenem, hát nem pont ezt akartam?

Felnézve rá, ebben már nem voltam olyan biztos.

Alessio tekintete már azelőtt a falhoz szegezett, hogy egyáltalán hozzám ért volna; sötét volt és vad, mint egy alig kordában tartott vihar.

Mellkasa hevesen süllyedt és emelkedett, amit csak az önuralom legvékonya