(Sienna szemszöge)

Kezdtem megfulladni.

Nem fizikailag. De ez nem változtatott azon a tényen, hogy alig kaptam levegőt.

A napok homályban teltek, mindegyik pontosan olyan volt, mint az azt megelőző.

Felébredtem, fájt, aludtam.

Mást nem csináltam. Azt sem tudtam, mit lehetne még csinálni most.

Újra kellett volna kezdenem az életemet, de nem tudtam, hol kezdjem el.

Alessio árnyékként vetődött körém,