Lorenzo szemszöge

Péntek.

Reggel fél kilenc volt, a kórház bejáratának lépcsői felé tartottam, amikor megláttam Valerie-t. Nyúzottnak és kimerültnek tűnt, mintha csak épp most fejezett volna be egy hosszú éjszakai műszakot. De a tegnap éjjel nem ő volt beosztva. Jól ismertem a beosztását, és ebben az időben elvileg a kórteremben kellett volna szorgoskodnia.

Valerie lehajtott fejjel ballagott le a