Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Valerie szemszöge:

A kórházban Blake hátulról utánam szólt: „Valerie, gratulálok, most már van egy asszisztensed.”

Hozzá fordultam, és tehetetlenül így szóltam: „Úgy érted, egy gyakornokom? Ó, ne, mostanában el vagyok havazva a betervezett műtétekkel. Nincs időm betanítani egy újoncot.”

„Ugyan már, miért pont olyan a reakciód, mint amikor először találkoztunk?” – ugratott Blake.

Megvontam a vállam