Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Valerie szemszöge:
A kórházban Blake hátulról utánam szólt: „Valerie, gratulálok, most már van egy asszisztensed.”
Hozzá fordultam, és tehetetlenül így szóltam: „Úgy érted, egy gyakornokom? Ó, ne, mostanában el vagyok havazva a betervezett műtétekkel. Nincs időm betanítani egy újoncot.”
„Ugyan már, miért pont olyan a reakciód, mint amikor először találkoztunk?” – ugratott Blake.
Megvontam a vállam