Valerie szemszöge:

Az éjszaka lassan birtokba vette a tájat.

Épphogy túléltünk egy kegyetlen tűzharcot, és mindannyian meglehetősen levertnek éreztük magunkat.

Lorenzo a hátsó ülésen tartott a karjában, szótlanul szorítva a kezemet.

Kofi a visszapillantóból minduntalan ránk pillantott, mielőtt végül megszólalt: "Hol húzzuk meg magunkat ma éjjel? Ha még vezetünk vagy százhatvan kilométert, elérhetü