Lorenzo szemszöge:

Másnap reggel, miután leerőltettem a torkomon egy kőkemény kenyeret némi mézzel, vártam Clarára.

Hamarosan hallottam a zár kattanását, és belépett Clara, pontosan úgy felöltözve, mint tegnap.

A kint álló katona nem sietett becsukni az ajtót. Kíváncsisággal teli szemmel lesett be. Olyan pillantást vetettem felé, ami azt üzente: „Ura vagyok a helyzetnek.”

– Jobban vagy ma? – kérde