Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Szerzői szemszög
Ciro a füléhez szorította a telefont, próbálva kordában tartani a benne feltörő haragot. Olyan sok düh volt benne, hogy a plafonra kellett bámulnia, és le kellett nyugtatnia a légzését.
„Főnök” – hallatszott Ignazio hangja a kihangosítón –, „Ott van?”
„Igen” – motyogta Ciro, és összehúzta a szemét; tudta, hogy nem szabadna a telefonban felcsattannia, mert az unokatestvére nem érte